csendestárs

Írta: Baracskai Zoltán 2010. január 12. kedd, 22:13

Akik kicsit is konyítanak a státuszjoghoz, azonnal lesöpörhetnek, de nem nekik írom. A csendestársammal beszélgetek, de nem használok powerpoint bemutatót, és a végén nem írok jegyzőkönyvet. Csak úgy beszélgetünk, csak úgy a társam. “Kétféle beszélgetés van. Az egyik, amikor mondom a magamét. Csak közönség kell neki. A másik fajta beszélgetés az, amikor valaki társat keres. Ez nagyon ritka.” (Müller Péter: Szeretetkönyv)

Nemrég kérdezték tőlem, mi a menő ma, a név alatt a névjegykártyán. Kapásból rávágtam, a PARTNER. Mintzberg communityship fogalma más, mint a vezető-követők kapcsolat, amiről könyvet írtunk néhány éve. Ma, mondhatnánk: nincs communityship partnership nélkül. Egyszerűen, ha a vállalat kommunaként kezd létezni, akkor a stratégának partnerekre avagy magyarul csendestársakra van szüksége. Méghozzá háromra. Az egyik a folyamatokban (szervezetfejlesztés), a másik az üzletelésben (stratégiai gondolkodás) a harmadik meg a hangulatcsinálásban (karrierek építésében) partnere. Vétek lenne ezeket visszavezetni a főmérnökre, a főkönyvelőre és a személyzetisre, akik közel állnak a vezérigazgatóhoz. Nos, ez a harmadik, magyarán a vállalat negyedik embere a már mind gyakrabban emlegetett stratégiai HR-partner. A folyamat goromba váza a következő: az alkimisták kitalálják a megoldásokat, amiből a guruk fogalmakat (concept) alkotnak, és ebből a coachok elképzelést konstruálnak, amit a stratégának dobnak be, és végül a stratéga ezt megbeszéli csendestársaival. Az új paradigma alapjai:

1. A kommuna tagjai megtanulják komparatív előnyüket használni és együtt élni a káosszal
2. A tulajdonosok anonim szerencsejátékosok, és a kommuna tagjai méltóságteljes lények
3. Akik képesek több olvasatot adni a fogalmaknak azok inkrementális döntéseket hoznak
4. Az elképzelhetetlen elképzelésekkel körmönfontan kell befolyásolni

Egy vizsga után Szalai Enikő azt mondta: csinálhatnál HR-partner képzést, de mást, mint amilyet 95-ben indítottál HR menedzser iskolát. Néhány álmatlan éjszaka után azt válaszoltam: Nem hiszem, hogy lenne türelmük az üzletelésről tanulni. Persze, nem ennyire egyszerű. Később beszéltünk arról, hogy a nyakunkon a HR-partner, és végső ideje tisztába tenni, mit is lehet a divatból kihozni.

A vállalatvezető tudja, hogy létezik a káosz. A káosz meztelen valósága az, hogy egy kis bemeneti változás óriási változásokat okozhat a kimenetben. A káosz se nem jó, se nem rossz. Nincs mihez hasonlítani, ezért nem lehet róla értékítéletet adni. A káosz ott kezdődik, ahol a tudomány befejeződik. Ilyenkor a stratéga csak az intuíciójára támaszkodhat. Ha a stratéga fél a káosztól, és kiszámítható világot akar belőle fabrikálni, akkor csak zűrzavart teremt. Platón azt mondja, hogy a közösség ősszava a törvény, Arisztotelész azt mondja, hogy a Philia. Mindkettőnek igaza lehet. Ami a közösséget egybetartja, az a lények fölött levő törvény. De ami a közösséget megalkotja, az a lényekben élő barátság. Philia barátságot jelent, de ez a barátság nem eszme. (Hamvas Béla: A barátságról) Ugyanott Hamvas azt írja, hogy a barát nem azonos a partnerrel. Helyes. Mondhatnám egyszerűen, a partner kevesebb a barátnál, de több a munkatársnál. Ez egy hülye definíció - majd jó lesz, ha eleget gondolkodom rajta, és a barátaimmal beszélgetek róla.